<body>
<p><font size="2" face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif"><font size="3">
<b> Kertjeinkben,
veteményesünkben, de ma már az országban szinte bárhol (akár a nagyvárosok
járdáin is) egyre nagyobb számban fordulnak elő a jelentős károkat okozó
meztelen csigák. Irtásuk idő, és pénzigényes, de lehetséges környezetbarát,
költségtakarékos módszerrel is hatékonyan védekezni ellenük. <br>
<br>
Ismerős?<br>
<br>
<img border="0" src="fészekalja%20csiga-biga.JPG" width="300" height="225">
<br>
<br>
Egy fészekalja csiga-biga...</b></font></font></p>
<blockquote>
<p><font size="2" face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif"><b>
<font size="3"><br>
A kártevő házatlancsigák</font></b><br>
Forrás: <i>Mezőhír,</i> VI. évfolyam, 7. szám - 2002 július</font></p>
<p><font face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif">Magyarország területén
jelenlegi ismereteink szerint 26 házatlan- vagy meztelen csiga faj fordul elő,
közülük 10 faj esetenként kártevőként is ismert. </font></p>
<p><font face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif">A csigák
nedvességkedvelő, fénykerülő állatok. Hímnősek, azaz minden egyes egyed képes
tojásrakásra. Tojásprodukciójuk 50-600 db, fajtól és élettartamtól függően.
Élettartamuk 1-3 év, éves nemzedékszámuk 1-2, de kétéves fejlődésűek is
lehetnek. Áttelelésük fajtól függően tojás, fiatal csiga és kifejlett
állapotban történik. Egyes fajok (és ezek közt több kártevőként is ismert),
novembertől februárig tojnak, az új nemzedék kikel, majd hamarosan – már az
említett hónapokban – aktívan táplálkozni kezd.</font></p>
<p><font face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif">A barna csupaszcsiga
tulajdonképpen két faj, mégpedig az Arion rufus és Arion lusitanicus. A hazai
„csigairodalom” az 1900-as évektől az A. rufus fajt jelzi (Kőszeg, Kaposvár,
Szeged, Budapest). Kaposvár környéki előfordulással az 1930-as években egy
testvérfajuk, az élénk csupaszcsiga két változataként is leírták. Soós Lajos
1959-ben (bizonyító példányok hiányában) törölte a magyar faunalistáról, de
várható előfordulásukat valószínűsítette. Az első A. rufus példányokat
1980-84-ben Barcson, az Arion lusitanicus első egyedeit 1985-ben Sopronban
gyűjtötték. 1999-től kezdődően a Dunántúl nyugati és déli részéről (több
helyről) erős kártételüket jelezték. A két faj példányai külső megjelenésükben
és színezetükben nagyon hasonlóak egymáshoz, biztos elkülönítésük csak
anatómiai vizsgálattal lehetséges. </font></p>
<p><u><b><font face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif" size="4">A
leggyakoribb kártevő fajok:</font></b></u></p>
</blockquote>
<h3> A barna nagy csupaszcsiga (Arion rufus)</h3>
<p> Nagyon nagy házatlancsiga, kinyújtózkodva 10-15, ritkán 20
cm hosszú. Színe erősen változó: gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös,
narancssárga és szürke változata is megtalálható. A
talpszegélye mindig világosabb, vagy vörösebb, mint a test színe. Sötétebb
oldalszalagja rendszerint csak a fiatalabb állatoknak van, de ez néha kifejlett
példányokon is előfordul. Bőrráncai nagyok és hosszúkásak. Élőhelye változatos:
réten, lápon, cserjésekben, erdőkben és kertekben is megtalálható, még nagyon
savanyú talajokon is előfordul.</p>
<h3> A spanyol csupaszcsiga (A.
lusitanicus)</h3>
<p>Középnagy csupaszcsiga, kinyújtózkodva 7-10 cm hosszú. Színezete hasonló az
előző fajéhoz, de az oldalán gyakran egy sötét oldalsáv található, ami a
köpenyen „líra alakban” összefolyik. A talpa fehéres, nyálkája színtelen.
Élőhelye az előbbi fajéval azonos.</p>
<h3> A nagy meztelencsiga (Limax
maximus)</h3>
<p>Nagyon nagy, kinyújtózkodva 10-20 cm hosszú. Színe rendszerint a
halvány-barnától a szürkéig terjed, két vagy három sötétebb hosszanti sávval az
oldalán, ami némelykor foltokra szakadozott. Bőrredői meglehetősen kicsik,
tapogatói egyöntetűen vörösbarnák. Talpa egyöntetűen fehéres, a test és a talp
nyálkahártyája színtelen és nyúlós. Nagyon sok színváltozata ismert.</p>
<h3> A foltos szántóföldi
meztelencsiga (Deroceras reticulatum)</h3>
<p>A csiga középnagy, hossza kinyújtózkodva 3-5, kivételesen 6 cm. A test színe
a halvány krémszínűtől a palaszürkéig terjedhet, és rendszerint sötét foltokkal
sűrűn mintázott (a foltnélküli egyszínű példányok könnyen összetéveszthetők a
nálunk nagyon ritka D. agreste-vel). A talp halvány, az állat nyálkája színtelen
vagy fehér. Élőhelye: mezőgazdasági területek, kertek és rétek. Sok növény
jelentős kártevője. Hazánkban ez a leggyakoribb házatlancsiga faj.</p>
<h3> A kalapácsos szántóföldi
meztelencsiga (D. sturanyi)</h3>
<p>A csiga hossza a kicsitől a közepesig terjed, kinyújtózkodva 3-4 cm. Színe az
áttetsző világos krémszínűtől a sötétbarnáig változik, sötét foltok nélkül, de
némelykor vékony, fehéres csík is található az oldalán. A köpeny hosszú,
megközelítőleg fele a test hosszának, a légzőnyílás szegélye nem feltűnő. A talp
halvány, sötétebb középső sávval, a test és a talp nyálkája vékony és színtelen.
Rendszerint nyirkos helyeken, kertekben, parlagon és nedves útszéli árkokban
fordul elő. Üvegházakban, fólia alatti termesztésnél a leggyakoribb és néhol
tömegesen előforduló faj.</p>
<p> </p>
<p><font size="2" face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif"><font size="3">
<b>
Spanyol csupaszcsiga</b></font> - Arion lusitanicus <i>(Mabille 1868) </i><br>
</font><font face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif"><br>
<br>
</font><font size="2" face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif"><b>
<img src="vörös%20spanyolcsiga.jpg" width="238" height="150">
<img src="barna%20csupaszcsiga.jpg" width="236" height="150">
<img src="http://www.terebess.hu/tiszaorveny/arion_lusitanicus3.jpg" width="236" height="150"><br>
<br>
</b>spanyolcsiga,
Zalában "kágyinak" hívják<b><br>
</b></font><font face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif"><br>
Az Ibériai-félszigetről származik, az
1990-es évek elejére északon elérte Skandináviát, keleten Ausztriát. <br>
Színe a vöröstől a barnáig és feketéig
változhat. <br>
A szúrós, büdös növényeken kívül minden
zöldet lerágnak, ráadásul májustól egészen a fagy beálltáig pusztítanak.</font></p>
<blockquote>
<p><font face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif"><u><b>A spanyolcsiga
leírása:</b></u><br>
Gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete
változata létezik, oldalán gyakran sötét oldalsáv húzódik. Talpa fehéres,
nyálkája színtelen. Élőhelye: rét, láp, cserjés, erdő, kert.<br>
<br>
Spanyolcsigákat riasztó növény a begónia, a fekete ribizli, a paradicsom, de
becserkészhetjük sörcsapdával is. <br>
<br>
Hatásos lehet a vízelvonó szerek – só, mész
– használata. De a csiga besózása állatkínzás és környezetszennyezés. <br>
<br>
<span style="background-color: #00FFFF"><b>Létezik
biológiai fegyver is, az Indonéziában tojástermelésre kinevelt "indiai"
futókacsa, ami megeszi a spanyolcsigát. Nyugat-Európában sok ilyen kacsát
tartanak és bérbe adják a csiga elleni védekezésre. <br>
</b></span><br>
Hazánkban honos
természetes ellenségei a béka, a gyík, a fogoly, a fácán, a vakond, a
sündisznó.</font></p>
<p><font size="2" face="Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif"><b>
<font color="#ffffff">
<img src="sörcsapda.jpg" width="146" height="150"></font></b><font size="1">
</font><b><font color="#ffffff">
<img src="sündisznó.jpg" width="226" height="150"></font></b><font size="1">
<br>
sörcsapda süni</font> <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
</font></p>
</blockquote>
<table dir="ltr" width="100%" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tr>
<td valign="top">
<div id="cim" style="width: 637px; height: 26px;">
<font face="Arial"><b><font size="5">
Csigára futókacsát</font></b></font></div>
<div id="date">
<font face="Arial">
Szabad Föld 2008. július 11.</font></div>
<div id="lead_bel">
<font face="Arial"><br>
<font size="4">Növényeit megeszik a meztelen spanyol csigák? Nincs más
megoldás, indiai kacsát kell tartani a kertben. </font></font>
</div>
<div id="szoveg">
<font size="4" face="Arial"><br>
<br>
<img border="0" src="futókacsa2.jpg" width="250" height="250"><br>
<br>
Országunk nyugati felében egy-egy kiadósabb eső után szinte minden
lágy növényi részt megrágnak a spanyol csigák. Ezek a 12-15 centiméteres,
leginkább éjszakai életmódot folytató, barnásvörös, házatlan csigák
nemcsak rágásukkal okoznak komoly kárt, hanem nyálkájukkal és ürülékükkel
is szennyezik növényeinket. <br>
<br>
Megpróbálhatjuk összegyűjteni, agyontaposni őket, de ennek nem lesz
kézzel fogható eredménye. Vannak, akik az állatokat sóval, mésszel hintik
be, az meg a talajnak nem tesz jót.<br>
<br>
Mivel a régebben csak az Ibériai-félszigeten ismert faj évtizedek óta
szinte föltartóztathatatlanul terjed, a nyolcvanas évektől kezdve
különféle csigaölő szereket hoztak forgalomba, ám ezek nem mindig
váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A csigakerítés sokba kerül, s
megnehezíti a termelést. A leghatékonyabb és legjobb megoldásnak a
biológiai védekezés mutatkozik, amikor is a meztelen csigák, vagy ahogy
Zalában mondják, a kágyillók természetes ellenségeit elszaporítják. Ilyen
például egy fonálféreg, mely a csiga szervezetébe kerülve élősködik, s
végül a pusztulását okozza. A fogoly, a fácán, a cickányok, a varangyok és
a sünök is vámszedői a csigáknak, de jelenlétük a fertőzött területeken
nem csökkenti drasztikusan a csigaállományt. <br>
<br>
A legjobban bevált módszer az indiai futókacsák telepítése a csigák
által elözönlött területre. Ezek a gyorsan növő, korán érő, különösen
mozgékony, temperamentumos állatok, leginkább borosüvegre emlékeztető
vékony testalkatukkal, már több mint kétezer évvel ezelőtt is léteztek.
Egyebek közt arra tenyésztették ki őket, hogy a legelőkre, rizsföldekre
kihajtva az ott elszaporodott rovarokat, csigákat megegyék. Ezek a récék
hazánkba először az 1900-as évek elején kerültek, s felhasználták őket
több kacsafajta tojáshozamának növelésére. Aztán a hazai állomány a
második világháborúban elpusztult, és az indiai futókacsa csak a hetvenes
években kezdett újra elterjedni mint hobbiállat. Mivel 6-8 tojóhoz egy
gácsér elegendő, a feleslegessé vált hímek a konyhára kerülnek, ahol
elkészítésük módja a többi kacsáéval megegyezik, bár íze inkább a
vadkacsáéra emlékeztet. Repülni felnőtt korukra sem tanulnak meg, hiszen
testfelépítésük ezt nem teszi lehetővé – tehát nem kell magas kerítést
vonnunk köréjük. <br>
<br>
A futókacsa kedvenc tápláléka a spanyol csiga, melynek petéit is
előszeretettel fogyasztja. Ebben leginkább – a madaraknál ritkán
tapasztalható – jó szaglása van segítségére. Fontos, hogy mindig legyen
előttük bőségesebb víz, ugyanis egy-egy jól megtermett csigát csak vízzel
tudnak bekebelezni, anélkül meg is fulladhatnak tőle. Nyugat-Európában
egyes cégek már kacsakölcsönzésre szakosodtak: a termelőknek bérleti díj
fejében futókacsákat adnak, s amikor azok megtisztították a területet,
visszakerülnek gazdáikhoz. Az indiai futókacsa nem csodaszer, de
kétségtelenül a legolcsóbb, legkörnyezetkímélőbb módja annak, hogy
megszabaduljunk a spanyol csigák inváziójától. Természetesen még biztosabb
a hatás, ha több módszert kombinálunk.<br>
</font><div id="szerzo">
<font face="Arial"><font size="4">Tóth Zsigmond</font><br>
</font></div>
</div>
<div id="hozza">
<font face="Arial"><a href="javascript:hozzaszolaskiiras('12638','87');">
<img src="http://www.szabadfold.hu/images/hozza.jpg" width="10" border="0" height="9">
1 kapcsolódó hozzászólás</a></font></div>
<div id="hozzaszolasok">
<font face="Arial"> </font><div class="hozzaszolas_lista">
<div id="hozza_csik">
<font face="Arial">
<img src="http://www.szabadfold.hu/images/s.gif" width="1" height="1"></font></div>
<div id="hozzaszol_user">
<font face="Arial">komano (2008-09-03 20:45:21)</font></div>
<div id="hozza_csik">
<font face="Arial">
<img src="http://www.szabadfold.hu/images/s.gif" width="1" height="1"></font></div>
<p><font face="Arial">Amit a szerző leírt az tökéletesen igaz.<br>
Tavaly láttam egy TV filmet Kaposvár környéki áldatlan állapotokról
csigaügyben.<br>
No ez itt nálunk (Tolna megye) még nem gond gondoltam. Aztán másnap
reggel lenézve a földre láttam egyet, meg még egyet, aztán százával,
ezrével. Korábban nem figyeltem fel rá. <br>
Naponta reggel-este két-két órán át sóztuk, gyűjtöttük őket, de
reménytelen volt a kipusztításuk. Enyhülést a szárazabb idő hozott, de
eső után rájöttünk, ezt mi nem tudjuk megoldani.<br>
Én is akkor találtam rá a megoldásra az indiai futókacsára. Sikerült
négy db.-ot darabonként 8.000 Ft-ért beszerezni. (egyet a kutya
elkapott, fene a gyomrát) de a maradék három kipucolta a nem kicsi
udvart (kb. 600 négyszögöl) <br>
Szépen tojtak és sikerült a keltetés is, ha valakinek hasonló gondjai
vannak, még van néhány db-om. (nem 8 ezerért!)<br>
A szaporulatnak a szomszédok kertjéből gyűjtögetem a szoktató adagokat,
nálunk már nem találhatók még csak mutatóba se. Egyszeri beruházás, de
megéri. Ha átszámolom azt az időt amit csigavadászattal töltöttünk egy
szolíd órabérrel is, többszörösen megtérült az áruk.<br>
Tényleg a futókacsa a megoldás, ajánlom mindenkinek! <br>
Ha egyéb tapasztalatokra kíváncsi valaki a 20/913-80-28 számon, vagy az
otto.kertesz@oriflame.hu e-mail címen szívesen segítek. <br>
</font></div>
</div>
</td>
</tr>
</table>
<table width="100%" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tr>
<td> </td>
</tr>
</table>
<p><br>
<b><font size="4">
Fenti hozzászólásom támogatására néhány kép futókacsa állományunkról:</font></b><br>
<br>
<br>
<br>
<font size="4" face="Arial">
<img border="0" src="bevetésre%20készen20.jpg" width="300" height="225">
<img border="0" src="futókacsa1.jpg" width="300" height="225">
<img border="0" src="139.JPG" width="300" height="225"> <br>
<br>
<br>
Jelenleg nincsenek eladó példányaim, de a tavaszi
kelésre (várhatóan március) előrendelést felveszek. <br>
Az előjegyzett kacsák május végén, június elején
átvehetők. <br>
<br>
Az előrendelés<b> <a href="Előrendelés.htm">itt</a></b> adható le, a szállítás
közelebbi idejéről érdeklődni május végén, illetve a megadott elérhetőségeken
akkor jelentkezem. </font><br>
<br>
<b><font size="4">Elérhetőségeim:
<a href="mailto::%20otto.kertesz@gmail.com">e-mail</a></font></b><br>
<b><font size="4">mbl.tel.: 20/913-80-28<br>
</font></b>
<br>
</p>
</body>
<br>Partneroldalak: <br>
<a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br>
<a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br>
<a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br>
<a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br>
<a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br>
<a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br>
<a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br>
<a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br>
<a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br>
<a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br>
<a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br>
<a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>